Félezer résztvevővel, rendben lezajlott az Igazság Menete, melyen kiálltak a a politikai bebörtönzöttekért és a történelmi kutatások szabadságáért. A menet a Kemal Atatürk sétány – Rondella – Szent György utca – Tóth Árpád sétány útvonalon át a Német Nagykövetségig tartott.

A követség előtte erős rendőri biztosítás mellett hangzottak el szónoklatok a nemzeti szervezetek képviselőitől. Az első felszólaló Dósa István, a Független Magyar Gárda Mozgalom (FMGM) főkapitánya volt. Dósa szerint ma Magyarországon is zsidó kormány van hatalmon, amely teljes mértékben szolgálja a cionista diktatúrát. Felhívta a figyelmet arra, hogy más népek szenvedését még csak egy lapon sem szabad említeni a zsidóság állítólagos szenvedéseivel. Tömören fogalmazva kimondta: a holokauszt dogmából egy szó sem igaz!

A következő felszólaló Oszlár Antal volt, a Nemzeti Akarat Platformot (NAP) ügyvezetője. Beszéde alább olvasható:

Mivel mindannyian az igazságért jöttetek, itt az ideje az őszinte és igaz szavaknak. Marschalkó Lajossal egyetértve: „A világhódítók hatalmát csak az igazság kimondásával törhetjük meg". Mi tudjuk és kimondjuk az igazat, ezért üldöznek is minket.

A tényszerű történelmi kutatások és eredmények szabad utat érdemelnek az emberekhez, ellenben hosszú börtön éveket adnak azoknak, akik elénk tárják az igazságot. Elfogadhatatlan, hogy a második világháborús koncentrációs táborok körüli kutatásokat elhallgassák, vagy rossz színben tüntessék fel egyes talmudi gyűlölettől vezérelt csoportok. A józan észnek mondanak ellent azok, akik a kérdésben tiltó törvényeket alkotnak, hogy a valóságra soha ne derüljön fény. A jogot tiporják lábbal azok, akik azért üldöznek minket, mert tudjuk az igazat.

Sokan kérdezik tőlünk, ugyan miért ártjuk bele magunkat nemzetközi ügyekbe? Miért foglalkozunk más nemzetek fiaival? Mit érdekel az minket, mi történik a Lajtán túl vagy éppen Britanniában? Mindenkinek meg kell értenie: Egy világméretű ellenséggel szemben csak egy nemzetközi összefogás lehet hatásos. A sűrűn nőtt búzakalászok is egymást támasztják a viharral szemben, ekképpen kell nekünk is szoros és jó kapcsolatokat kell kiépíteni egymással, hogy kiálljuk az idők viharait.

Ennek az összefogásnak az első lépése az, hogy kiállunk azokért, akik kimerik mondani az igazságot. Legyen az német vagy éppen magyar. Második lépésben minden erőnket latba vetve és ellentéteinket félretéve lépjünk be a közéletbe és töltsünk be hivatalokat. Harmadik lépésben a megszerzett befolyásunkat és lehetőségeinket fordítsuk az igazság szolgálatába.

Mindenkinek fel kell fognia: Számkivetettként, a föld alatt mocorogva nem lehet nagy tetteket véghezvinni és ez nem is emberhez való létforma. A föld alá a halottak és a férgek valóak, azok akik nemzetünk ellen áskálódnak. Mi magyarok, emberhez méltó életet követelünk magunknak! A közélet felszínére kell törnünk, ha kell akár jogi keretek között, hogy elérjük kitűzött céljainkat: Egy szabad és nemzeturalmi Magyarországot.

A nemzeturalmi Magyarország nem nevel fiaiba hamis bűntudatot, nem tanít nekik hazug történelmet, és nem kényszerít rájuk öngyilkos béketűrést a különféle élősködőkkel szemben. Egy ilyen országban a dohány csupán egy ritka élvezeti cikk lesz és nem egy rossz hírű utca. Egy ilyen országban minden a helyére kerül, még ha az egyesek számára a megérdemelt börtönt vagy a kitoloncolást jelenti.

Végezetül mozgalmunk, a Nemzeti Akarat Platform nevében is szeretnék tisztelegni napjaink hősei előtt. Horst Mahler, Germar Rudolf, David Irving, Ernst Zündel és az őt védő bátor Sylvia Stolz munkássága minden tiszteletet megérdemel. Ők már bizonyították bátorságukat hazájuk és a világ előtt egyaránt.

Rajtunk a sor, hogy felemeljük sokszor porba sújtott hazánkat, Magyarországot. Ha nem cselekszünk időben, könnyen meglehet, hogy ránk, magyarokra is készítenek egy szellemi béklyót egy 2/3os alkotmánymódosítással. Ez olyan helyzetbe hozhat minket, ahol igazságot már nem tapsban, hanem években fogják mérni. Mivel mi tudjuk az igazat, minket is ez a veszély fenyeget.

Kötelességünk tehát a legtöbbet kihozni magunkból és soha sem véka alá rejteni azt, ami a magyar ember számára alapérték: Az igazságot. Ehhez kívánok mindannyitoknak elég erőt, elszántságot és KITARTÁST!

Ezután  Németberta Péter, a Pax Hungarica Mozgalom (PHM) budapesti kerületvezetője olvasta fel a mozgalom petícióját, melyet a követségen nem vettek át, így postázzák azt a címzetteknek.

Végezetül a PHM vezetője, Domokos Endre János kapott szót. Epés beszédében rámutatott, hogy a demokraták, kik szellemi alapjaiknak tekintik a nagynak mondott francia forradalom eszmei tartalmát, mintha „kissé" ellentmondásba keverednének azzal a voltaire-i mondással, miszerint: „Semmiben sem egyezem veled, de az életemet adnám, hogy elmondhasd a véleményed". Ugyanis hosszú börtönévekkel „jutalmaznak" történészeket azért, mert egy történelmi kérdésben máshogy mernek gondolkodni, és nem elégszenek meg a több, mint kétes alapokon álló bizonyítékokkal. Domokos felhozott erre egy példát; 1990-ig az auschwitz-i tábor bejáratánál szerepelt egy tábla, amin az állt, hogy itt 4 millió zsidó esett áldozatul. A többi két millió pedig szerte más táborokban, és így jön ki a mágikus 6 millió. Viszont 1990-ben ezt a táblát módosították, és egy 1 milliós számadat került rá. A demokraták azt akarják velünk elhitetni továbbra is, hogy az áldozatok száma 6 millió. Ugyanis 6 millióból 3 millió, az 6 millió. Szerintük.

Domokos úgy vélte, hogy nem véletlenül irányul kampós orrú világfiak gyűlölete a magyar és a német nemzet iránt, hiszen ez a két nép volt az, amely legtovább kitartott és szembeszállt az Európára törő vörös hordával.

A tüntetés a magyar, illetőleg a német birodalmi himnusz hangjaival zárult.