Ezt követően megemlékezésen Domonkos Endre János, a PHM vezetője beszédében felidézte a költő életművét és szellemi nagyságát. Utána Németberta Péter PHM budapesti vezető emlékeztetett arra, hogy Sértő Kálmán ugyan sokáig a világi hívságoknak élt, de végül megtért Istenhez és a magyar nemzethez. Beszéde után a megemlékezők egymást kézen fogva, mintegy kört alkotva a sír körül, elmondták a Mi Atyánkot.

A beszédek között Szentgyörgyhegyi Ferenc Sértő Kálmán verseivel tisztelgett a magyarság nagy költője előtt és eszmeiségét megidézte a megemlékezők elé.

A megemlékezés végén az emlékezők mécsesekkel rakták körbe a költő sírját, mutatva azt, hogy a magyarság emlékezetének lángja iránta sosem hunyhat ki.

A megemlékezést követően mozgalmunk néhány tagja ellátogatott a nemzet ugyanebben a temetőben eltemetett és tiszteletre méltó alakjához, Istóczy Győzőhöz. Sírja sajnos elhanyagolt, nemeztünk jelenlegi állapotát hűen tükrözte a látvány.

A magyarság egyik nagy alakja nem nyugodhat gazzal benőtt és lehullott falevelekkel takart sírban, ezért elhatároztuk, hogy a közeli jövőben rendbe tesszük azt.

Útban a költő nyughelyéhez. 

Megértik egymást. Oszlár Antal a NAP ügyvezető elnöke, mellette Szabó Tamás a NAP tiszteletbeli elnöke, félig háttal Domonkos Endre János, a PHM vezetője

Oszlár Antal NAP ügyvezető elnök beszéde:

„Sértő Kálmán emlékére

Mi nemzeti forradalmárok nagy tisztelettel tekintünk a magyar nemzet alkotóira, mint amilyen Sértő Kálmán volt. Sorsa nem volt könnyű mégis sokat ért el, hiszen amennyire keveset adott számára az élet, ő annál többet hozott ki belőle.

Mint újjászületett Petőfi rótta útját Budapestre, hogy beteljesítse álmait és papírra vettesse hosszú évekig érlelt munkáit. Kitartását siker és hírnév koronázta, mindent megkapott és elérte, amit ellehetett. Ő a magyar nemzet költőjének tartotta magát és nem tűrte, hogy plebejusok, a polgárok vagy akár a gazdagok költőjének említsék.

Az éjszakai élet és a könnyelmű dorbézolás csak egy ideig volt képes elbódítani, de végül lelkiismerete és akaratereje győzedelmeskedett. A romlott könnyelműséget és betegesen szabados támogatóit maga mögött hagyva, kért és kapott menedéket a nemzeti elkötelezettség akkoriban gyakran ostromolt fellegvárában. Visszatalált a magyarsághoz, ahonnan maga is jött miképpen a hajó, amely hosszú viharos szél és csapkodó hullámok után révbe ér.

Élete maga volt a példa, hogy egy belső szellemi forradalmat egy idő után könnyen követhet a tettek forradalma, amelynek a magyarságot kell minden körülmények között szolgálnia."

Ha én zsidónak születtem
Volna a világra
Palotám volna már Pesten
A fejem se fájna.

A kutyám se volna sánta
Aki ugyan nincsen,
Mint kotlós a tojáson,
Úgy ülnék a kincsen.

Hitsorsos szerkesztők jobban
Megfizetnék trillám,
Lenne sok ibolyaszínű
Futó kis balillám.

Megírnék egy koszos slágert
Pestünk hasra esne,
Pénz repülne, mint a madár,
A fészekzsebembe...

Etethetnék festettkörmű,
Lusta fehérnépet,
Nem mennék barátaimhoz
Cipő és ing végett.

Nem akarnám gyakran nyakam
Felkötni faágra,
Ha én zsidónak születtem
Volna a világra.

De mivel, hogy keresztvizet
Szórtak a fejemre,
Koldus leszek országomban
Egész életemre.

Nincs énnekem pápaszemem,
Jövőm mégis látom,
Csak a többi magyar művészt
Azokat sajnálom.